Esztétikai-, konzerváló fogászat

Home / Esztétikai-, konzerváló fogászat

A konzerváló és esztétikai fogászat a fogak megmentésére, a funkció és az esztétika helyreállítására specializálódott terület.

Gyakran ismételt kérdések

Az emberek többsége nem szeret fogorvoshoz járni, a legtöbben szorongva gondolnak a kezelésre. Ebből adódik, hogy gyakran az elviselhetetlen fájdalomig várnak a páciensek, mire felkeresik fogorvosukat. A rendszeres fogászati ellenőrzés segíthet időben felfedezni a fogszuvasodást, ínygyulladást, vagy egyéb problémát a szájban. Fogorvosunkat félévente érdemes felkeresni.

Természetesen igen. A hatóanyagot – a beavatkozás előtt kb. 15 perccel – injekciós tű segítségével juttatja az orvos a kezelendő területre. Az érzéstelenítő hatóanyag sokféle lehet, a leggyakoribb a lidocain. Az érzéstelenítés utáni néhány órában zsibbadtnak érezzük arcunkat, nehezebben mehet a beszéd is.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával (puha fogkefével, körkörös mozdulatokkal) végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad. Fontos, hogy a nyelv felől is alaposan tisztítsuk a fogainkat, illetve a nehezebben elérhető helyeken is. Fogmosás után fogselyem használata javasolt.

Puha sörtéjű jó minőségű fogkefét. Napjainkban nagyon elterjedt az elektromos fogkefe használata, melyek közül a nyomásérzékelős fogkefe nagyon hasznos, ugyanis a leggyakoribb hiba a fogmosáskor hogy erősen dörzsöljük az ínyünket, mely komoly problémákhoz vezethet ha nem tanuljuk meg a megfelelő mértékű nyomást, mely nem okoz kárt a fogínyben.

Lehet jól használni a kézi fogkefét és rosszul az elektromosat, és persze fordítva is. Két fontos dolog van: az egyik, hogy mindenki válassza azt a fogkefét, ami kényelmes számára, és ami még fontosabb, hatékonyan tudja vele tisztítani fogazatát. Az elektromos fogkefe egyik előnye a nyomáskontroll, így aki túl erősen mossa a fogát, annak a páciensnek mindenképp javasolt az elektromos fogkefe használata. Felmérések szerint kézi fogkefével kb. 300 mozdulat megtételére vagyunk képesek percenként. Ez két perces fogmosási idő esetén összesen 600 tisztító mozdulat. Az elektromos fogkefék 3000-8000 fordulatot tesznek meg percenként. Ez gyorsabb és hatékonyabb, és ráadásul a fogkefét sem kell fel-le mozgatnunk, csak a fogakhoz kell tartani a fogkefét. A legújabb ultrahangos fogkefék 30 000 – 40 000 percenkénti mozgásra képesek. Nemcsak sokkal gyorsabb a hagyományos elektromos fogkeféknél, de fogkő-eltávolító hatásuk is van.

A fogkefét körülbelül félévente érdemes lecserélni. Sok minden múlik azonban a használat gyakoriságán, illetve bizonyos körülmények fennállásán is, ha például a sörték már szétállnak, érdemes újat beszerezni, csakúgy, mint betegségek után. Fontos a cserét gyakrabban megejteni akkor is, ha ínyproblémákkal, gyakori ínyvérzéssel küzd a páciens, ellenkező esetben a fogkefén elszaporodó baktériumok csak fokozzák a tüneteket, nem beszélve arról, hogy a régi sörték könnyebben is felsérthetik az ínyt.

A fogselyem használata minden fogmosás után javasolt. Pusztán fogmosással – legyen az bármilyen alapos is – nem tudjuk elérni, hogy a fogak minden felszíne lepedékmentes legyen.
A fogselyem segítségével a fogközök megtisztítása válik lehetővé. Ez azért is fontos, mert a szuvasodások igen nagy része innen indul ki és nagyobb kellemetlenséget okoz, hiszen nem könnyű a szűk helyen korrekt tömést készíteni.

Rengeteg féle fogkrém létezik, ha van valamilyen konkrét panasz, például gyakran vérzik az íny, akkor érdemes speciálisan erre a problémára való fogkrémet választani. Rengeteg embert érint a fogérzékenység, éppen ezért az érzékeny fogakra való fogrémeket folyamatosan fejlesztik a cégek, így napjainkban már kiváló minőségű termékek léteznek speciálisan erre a problémára. Fogfehérítés után, hogy sokáig megmaradjon az eredmény érdemes fogfehérítő fogkrémet használni. Fontos megjegyezni azonban, hogy a rendszeres fogorvos látogatás, és a fogmosás minősége a legfontosabb.

Étkezés után nem kell azonnal fogat mosni. Sőt, ha például savas élelmiszert, például citrusféléket fogyasztottunk, akkor érdemes várni kicsit a fogak tisztításával. Elegendő reggel és este alaposan megmosni a fogainkat.

A szájvíz használata kifejezetten ajánlott lehet fogszabályzót viselőknek, implantátummal, koronával rendelkezőknek vagy azoknak, akik valamiért nem tudják kellő alapossággal megtisztítani fogaikat. Alapos fogmosás meglétekor elég heti háromszor használni a szájvizet.

Körülbelül 6-8 hónapos kor tájékán jelennek meg az első tejfogak a gyermekeknél. Amint megjelenik az első kis fogacska, onnantól kezdve mindennap fogat kell mosni.

Attól függ, hogy hány éves a gyermeke. Az első tejfogak megjelenésekor talán a legjobb választás az ujjra húzható, szilikonból készült fogkefe. Léteznek kifejezetten a kicsik igényeire kialakított gyermekfogkefék. A kis méretű fejek és a puha, lekerekített végű sörték kímélik az érzékeny fogakat és a fogínyt. Választásnál kövessük a fogkefék csomagolásán megadott ajánlott életkort. Normál, felnőtt fogkefére csak a teljes fogazat kicserélődése után váltsunk át – ez általában 13-14 éves korban történik meg. Két-három havonta cseréljük le a fogkefét.

A kellemetlen leheletnek számos oka lehet, a leggyakoribb az elhanyagolt szájhigiénia, lerakódott fogkő, kezeletlen szuvasságok, de okozhatják azt bizonyos ételek is, a dohányzás, esetleg gyomorbántalmak.

Amennyiben a fogszuvasság elérte az idegeket, akkor már sajnos nincs visszaút, nem elég töméssel ellátni a fogat. Néhány évvel ezelőtt, ilyen problémával általában kihúzták az érintett fogat/fogakat, de manapság az ezeket a fogakat már meg lehet menteni gyökérkezeléssel. Az eljárást helyi érzéstelenítéssel végezzük, így az fájdalommentes.

Fogbeültetésre akkor lehet szükség ha nem tudjuk megmenteni a fogat és ki kell húzni, vagy ha a már meglévő fog, fogak hiányát szeretnénk pótolni, de egy kivehető fogsor erősebb rögzítése céljából is megoldás lehet az implantáció.

Egy egészséges páciens esetében a csont jól tolerálja az implantátumot, és a beültetett csavar gyakorlatilag összenő a csontsejtekkel. Léteznek viszont olyan külső körülmények, betegségek, melyek nehezítik, esetleg megakadályozzák az implantátum csontosodását. Ilyen lehet: autoimmun betegségek, ödémára való hajlam, csontritkulásos betegségek, keringési zavarok, súlyos cukorbetegség, dohányzás.